Idegesítő filmklisék

Ha már az előző bejegyzésemben filmekről és sorozatokról beszéltem, most jöhet pár ezzel kapcsolatos dolog. Alapból úgy szoktam filmeket nézni, hogy az agyamat 0%-on pörgetem, de néha-néha még nekem is feltűnik pár olyan dolog ami egyszerűen már annyiszor jelent meg a filmiparban, hogy a falnak megyek tőlük. A következő dolgok nagyon klisének fognak látszani, de hé, ezek a dolgok már falra mászatnak!

1. Én alapból nagyon nyitott vagyok a horror filmekre (még ha utána 1 hónapig nem is alszom), de amikor a szokásos hülyeségüket belerakják a készítők, legszívesebben levenném a falról a tévét, és kidobnám az ablakon. Miről is beszélek? Arról, amikor a nő/lány egyedül van otthon. A férje üzleti úton, gyereke nincs vaagy anyuci, apuci föld körüli utazást tesz és egy szem kincsüket otthon hagyják. Na most jön a kedvenc rész: A főhősünk felriad az éjszaka közepén mert hangokat hall a földszintről. Kicsit megszeppen, majd kiugrik az ágyból a selyem hálóingecskéjében és lefelé indul a lépcsőn. Az esetek 80%-ában még csak egy vázát sem visz magával, hogy esetleg megvédje magát... Neeem! Minek azt! Sőt! A maradék 20% viszont egy hatalmas pengéjű kést, vagy serpenyőt vesz magához (igaz, ezek legtöbbször szerintem a konyhában vannak, de ki ne tartana magánál a párnája alatt egy bárdot, nem? De) Szépen lassan csoszog a bátor öngyilkos jelöltünk le, a szépen kanyargó márványlépcsőn, leér, körbenéz (nem, egy pillanatra sem gondolja úgy, hogy esetleg ki kéne menni a házból és addig szaladni, amíg valami "gyilkos mentes" területre jut) Benyit egy csukott ajtón, felkapcsolja a villanyt, majd felsóhajt, mert rájön, csak Mirrmurka a kiscica lökte le az egyik poharat a pultról. Ha volt nála esetleg fegyver, na azt most tuti, hogy lerakja, a kezébe veszi a macskuszt, megfordul éééés igen! Most jött el az az idő, amikor leszúrják vagy valami. 
2. Főszereplőnk kikerül valahogy az erdőbe (nem tudjuk hogyan, ne is kérdezze senki!) Sötét van, ijesztőek a fák, de főleg sötét van. Nagyon. A lányka vonaglik, és mindentől megijed. Mi is mindentől megijedünk, mert minden pillanatban azt várjuk, hogy megjelenik egy szellem/gyilkos/szellem aki gyilkos és kész, vége főhősünk 3 másodperc  múlva halva fekszik az avarban. Minden szögből kapunk betekintést a nagy semmibe, de mi már oda sem merünk nézni, mert rohadtul a tetőfokán van már a film, most nemsokára nagyon megfogunk rémülni. Lerakjuk a kezünkből a kólát és a popcornt hiszen, nem akarunk ilyen idegállapotban még takarítani is, mert ha itt mindjárt elénk ugrik valami, na akkor minden borul ami a közelünkbe van! Várunk, még mindig várunk. Lassan azon vagyunk, hogy a semmitől is szívrohamot kapunk és inkább kikapcsoljuk a picsába az egészet. Nézzük meg inkább a Szerelmünk lapjait. Nem-nem! Tűrjük. És akkor hirtelen megjelenik.... a lány egyik nagyon kedves ismerőse! Ja, a hidegvérű gyilkosunk szabadnapos. Itt csak egy hős szerelmest találunk. Persze itt is van egy olyan eshetőség, hogy nagy ölelkezésük közben egy machete segítségével egyszerre szúrják át mind a kettőt... Nope, itt most a boldogságé a főszerep. (akkor is ha negyed óra múlva kiderül, hogy ez az ismerősöcske a gyilkos, aki kiirtotta a lány egész famíliáját egy este alatt) :)
   
3. Végre! Megvan a gyilkos! Szemtől-szemben birkóznak egymással a földön, össze vannak verve. Ekkor a gonoszkánknak eszébe jut, hogy nála éppenséggel van egy kés/bárd/bicska/fúrógép amivel másodpercek alatt végezhetünk alattunk lévő áldozatunkkal. Kapunk egy nagytotált a fegyverről, úgy gondoljuk itt a vég (mi naivak) de ekkor kép vágás és shutty, az ajtóban áll egy megmentő, aki csak arra vár, hogy lelőhesse a gyilkost. Óhh azok a híres, legendás megmentők. Hogy nem jutott eszünkbe ez eddig??? 
   
4. Megmentőről jut eszembe! Minden második filmben van egy olyan ember, aki bármire hajlandó azért, hogy megmentse egyik társát. Eszébe sem jut, hogy az életébe kerülne. Szeme sem rebben, miközben a halálba rohan, mi pedig zsebkendővel körül véve gyászoljuk szegényt. Aztán eszünkbe jut, hogy konkrétan öngyilkos akart lenni az idióta, de tök jól be lehet adni, hogy egy társa miatt volt hajlandó feláldozni az életét. Hát nem édes? Mindenki jól jár! Mondjuk ha egy nagyon fontos szereplőről van szó, akkor valószínűleg a film végén elő fog kerülni. Nyugika! 
   
5. Amikor a szereplő elvállal egy olyan feladatot/munkát amiért inkább tűket szurkálna a szemébe. 90 percig azt figyeljük, hogy hogyan szenved. Semmiképpen nem tud belerázódni. Aztán mégis. A film végére annyira, hogy inkább az egész eddigi életét hátra hagyja, és ott marad ahová került és azt is csinálja. Persze az esetek 90%-ában még a nagy szerelmet is megtalálja. Boldog úgy ahogy van. Senki nem kételkedik benne, és nem is akarják lecsukni semmiért, amit tett. Miért is akarnák? Hiszen megjavult! Najó, van amikor """"börtönbe""" kerül, vagyis egy külvárosi csodás házba amiből nem mehet ki X évig. (Igen, a családi szervekre gondolok) Ez aztán a méltó büntetés!